Falusi LakHatás

Az alacsony jövedelmű, rossz lakhatási körülmények között, magas rezsiköltségek mellett élő családok strukturálisan kiszorulnak az állami lakásfelújítási támogatásokból. Ennek okai közé tartozik az önerő hiánya, az információhoz és támogatáshoz való korlátozott hozzáférés, a bonyolult adminisztrációs folyamatok, az utófinanszírozás és a jogi akadályok. Éppen azok nem jutnak hozzá a támogatáshoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A korlátok lebontásához és a felújítások valódi hozzáférhetőségének biztosításához egy egyablakos modellre van szükség.

Az egyablakos támogatói modell átfogó és integrált módon kezeli a lakásfelújítási támogatásokhoz való hozzáférés pénzügyi, adminisztratív és szociális akadályait. A Habitat ellenőrzi a jogosultságot, támogatást nyújt az ügyintézésben és a tervezésben, előfinanszírozza a beruházásokat, és személyes mentorálást biztosít a teljes folyamat során. Az innováció a Habitat közvetítő szerepében rejlik, amely áthidalja a támogatási rendszer és a rászoruló családok közötti szakadékot, biztosítva, hogy a meglévő állami források valóban elérhetővé váljanak azok számára, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

A programot a Habitat for Humanity Magyarország valósítja meg egy kis, dedikált szakmai csapattal. A terepi programkoordinátor azonosítja a háztartásokat, ellenőrzi jogosultságukat, segíti a megfelelési feltételek teljesítését, és végigkíséri az ügyfeleket a banki, jogi és adminisztratív folyamatokon. A terepi projektmenedzser koordinálja a felújítások tervezését, a kivitelezőket és a minőségellenőrzést. A program működését a szervezeten belüli vezetői, pénzügyi és forrásteremtési háttértámogatás biztosítja, a programról szóló tájékoztató és hirdetési anyagok elkészítése a kommunikációs munkatárs feladata.

A lakhatási körülmények javulnak, az energiafogyasztás csökken, és a pénzügyi stabilitás nő. Középtávon a háztartások nagyobb bizalmat nyernek az intézmények iránt, és magabiztosabban használják ki a rendelkezésre álló támogatásokat. A hatást a bevont és felújított háztartások száma, a végrehajtott beavatkozások típusai és az energiafogyasztás változása alapján mérik, kiegészítve esettanulmányokkal és visszajelzésekkel. A program tanulságai rendszerszinten is hasznosulnak szakpolitikai elemzések és javaslatok formájában.

A modellt hazai és nemzetközi fórumokon mutatták be az energiaszegénység, a lakásfelújítás és a szociális klímapolitika témájában, így szakmai és politikai körökben is elismertséget szerzett. Az Európai Unió Szociális Klímaalapjához kapcsolódó jógyakorlat-gyűjteményébe is bekerült, és referenciapontként szolgál civil szervezetek, kutatók, önkormányzatok és szakpolitikai döntéshozók számára, akik sérülékeny háztartások felújítási programjait tervezik.